Merem írni, hogy az Igazi, mert már a nagyanyám is eképpen készítette, majd pedig anyukám, s immáron magam is beálltam a sorba. Valamint ennek olyan gazdag, kiforrott az ízvilága, amihez hasonlót még máshol sohasem ettem.
Hozzávalók / 4 adag

2.5 kg uborka (kovászolni való)
3 db szőlőlevél (és 3 db szőlőkacs)
4 db meggyfa levél
1 csokor kapor (száras)
4 db babérlevél
3 db torma (5-6 cm-es)
5 gerezd fokhagyma
10 g fekete bors (egész)
1.5 ek só
1 szelet kenyér ( vastagabb, fehér vagy félbarna)

Elkészítés

Egy 5 literes befőttes üveget alaposan kimosunk, megszárítunk. Ezt követően az üvegbe szórjuk a borsot, sót, megpucolt, hosszúkásra szelt tormát, a fokhagymát, kaprot és minden leöblített levelet.
Kenyerünket textilzsebkendőbe (vagy egyéb sűrű szövésű természetes anyagdarabba) csomagoljuk.
A megmosott, mindkét végén behasított uborkákat az üvegbe tesszük, és majdnem színültig felöntjük langyos vízzel.
Kenyércsomagunkat a tetejére helyezzük, végül az üveg száját lekötjük egy egyszerű nejlonzacskóval (uzsonnástasak vagy akár két réteg folpack is megteszi).
Az üveget napra helyezzük 2 napra :-), illetve addig, amíg szépen forrni kezd, s még azon túl is kicsit. Ha egész nap éri a napsütés, általában 2 nap elegendő, ezek után levesszük tetejéből a kenyeret és megkóstoljuk levét, és egy darabka uborkát, hogy elég sós-e. Ha nem, tegyünk még bele sót. Az is fontos, hogy az uborka színe méregzöldről khaki színre változzon.
Ezek után visszafedjük az üveget, és még 1 napra a napfénybe állítjuk. Jellemzően ha már nem forr a tartalma, akkor elkészült. Leve opálos, az uborka színe khaki, állaga roppanós.