Bár én nem eszem a belsőséget, de azért megfőzni éppen meg tudom. Meg aztán nem is a fiatalabb korosztály étele.
Hozzávalók / 4 adag

1.5 kg sertéstüdő (vagy borjútüdő)
4 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
6 db babérlevél
szemes bors ízlés szerint
1 dl napraforgó olaj
8 dkg cukor
4 db konzerv csemegeuborka (levével együtt)
1 ek kapribogyó
őrölt bors ízlés szerint
só ízlés szerint
1 dl tejföl
10 dkg mustár
1 evőkanál finomliszt
petrezselyem ízlés szerint

Elkészítés

Szerintem kényelmesen ez egy két napos program. Feltéve, ha van megfelelő hűtőkapacitás. Ha nincs, akkor korán kezdjünk, mert eltart egy darabig. A tüdőt megtisztítjuk a gégétől, ha kell, és feltesszük abálni a vöröshagyma felével, a fokhagymával, sóval, egész borssal, 3 babérlevéllel.
Közben néha megszurkáljuk, hogy menjen ki belőle a levegő.
Ha megfőtt, kivesszük az abaléből, és kihűtjük.
Az abalé másnapra kihűl. Szépen leülepedik. A tiszta tetejét leöntjük, a zavaros alját pedig kiöntjük.
A hideg (puha) tüdőt felcsíkozzuk a megfelelő méretre.
Az olajon a cukrot sötétre karamellizáljuk.
Rádobjuk a feldarabolt hagymát, kicsit pirítjuk, majd rárakjuk a darabolt uborkát és a capribogyót.
Felöntjük némi abalével, plusz az uborka levével, és kicsit összefőzzük.
Botmixerrel pürésítjük.
Az egészet visszatesszük a tűzre, beletesszük a tüdőt, a maradék babérlevelet, sózzuk, borsozzuk, felöntjük a maradék abalével. Nem csináljuk hosszúra a levét, mert még megy bele a mustár, meg a tejföl.
A mustárral ízesítjük, vízzel kikevert liszttel besűrítjük, kicsit rotyogtatjuk, hogy ne legyen lisztíze.
Ha jó, akkor beletesszük a végén a kikevert tejfölt, így nem csapja ki, és szép marad a szaftja.
Ha nem elég savanyú, lehet ízesíteni egy kis citromlével.
Gombóccal, tejföllel tálaljuk, petrezselyemzölddel díszítjük.